MÉLTÓ HELYÉRE TENNI A BESZERZÉST
Több mint húsz éve gyakorlatilag ugyanannál a vállalatnál dolgozik Kovács László, az ELMÜ beszerzési igazgatója, ám közben volt annyi váltás a munkájában, mintha többször cserélt volna munkahelyet. Ezt azonban csöppet sem bánja, sőt.
Az indulás ennél nem is lehetett volna egyértelműbb és egyenesebb: a Győrben elvégzett villamosipari szakközépiskola után Budapestre, a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolára vezetett Kovács László útja, ahol 1986-ban szerzett villamos üzemmérnöki diplomát. A tanulás ezzel persze még nem ért véget, a következő egy évtized során még két diplomát is begyűjtött az eredeti mellé.
Feszültség alatt
Ezeket azonban már munka mellett szerzi meg: az első diploma kézhez kapása után a Budapesti Elektromos Műveknél helyezkedik el, ahol a főelosztóhálózati nagyfeszültségű üzemmérnökségen dolgozott elektrikusként. Négy év múlva, 1990-ben átkerült az észak-budai üzemigazgatóságra: itt már közepes és kisfeszültségű hálózatok üzemirányítása lett a feladata. "A két terület annyiban jól kiegészítette egymást, hogy az elektromos hálózat minden szegmensében, a nagy-, közép- és a kisfeszültségűben is szert tehettem műszaki-irányítói tapasztalatokra", mondja Kovács László arról, miért érte meg a váltás.
Az üzemirányítás talán már több találékonyságot követelt meg a szakemberektől: a nagyfeszültségű hálózatban vannak tartalékok, és automatikusan át tud kapcsolni, ha valahol hiba van; a közép- és kisfeszültségű hálózatban viszont manuális módszerekkel kell behatárolni a hibát és dönteni a beavatkozás mikéntjéről. Ez segítette a stratégiai gondolkodás kifejlődését, hiszen villámgyorsan kellett dönteni, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokkal hogyan lehet a lehető legkevesebb kapcsolással ellátni az áramszolgáltatásból kiesett területet. Nem véletlenül tartja műszaki karrierje fénykorának ezt az időszakot Kovács László. Közben nem hagyja abba a tanulást sem: erre az időszakra (1991-re) esik a második diploma megszerzése is, a BME villamosmérnöki szakán.
Három év elteltével ismét továbblép: a szentendrei kirendeltség vezetője lesz, és ezzel elindul azon az úton, amely mára a műszaki területekről a közgazdaság felségvizeire vitte őt. Mivel az Elektromos Művek akkor vette vissza a díjbeszedési tevékenységet is, bele kellett kóstolnia az értékesítési munkába: a kirendeltséghez tartozó terület műszaki ellátása mellett ki kellett építeni és irányítani a leolvasási-számlázási tevékenységet is. "Ez a teljes kirendeltség életében nagy változás volt, hiszen korábban csak a műszaki tevékenységgel kellett törődni, most viszont fontossá vált a kereskedelmi-pénzügyi tevékenység is, nekem személy szerint pedig a kirendeltség költséggazdálkodása is a feladataim közé tartozott", mondja erről az időszakról Kovács László. Az új ismereteket azonban nem csak az életből nyeri: kirendeltségvezetőként újabb iskolát végez el, és 1997-ben kapja készhez a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem közgazdasági szakoklevelét.
Értékesítés kicsiben és nagyban
Tovább lazul a kapcsolata a műszaki területtel 1998-ban, amikor megbízzák a kisfogyasztói értékesítési osztály vezetésével. Itt már a fogyasztói műszaki szolgálat -- a mérőhelyek kialakításának, a hálózatra kapcsolás feltételeinek meghatározása -- megszervezése lesz a feladata. Noha ez még valamennyire műszaki területnek minősíthető, ebben a munkakörben már a folyamatok rendszerek kialakítása, szabványosítása volt elsődleges munkája.
Pályája kezdetén a nagyfeszültségű hálózatról váltott kisfeszültségű hálózatra Kovács László; 2001-ben pedig egy valamennyire ellentétes irányú mozgással a kisfogyasztói értékesítési területről átkerül a nagyfogyasztói értékesítésre. Itt már azoknak a fogyasztóknak (ipari üzemek, egyebek) értékesít villamos energiát , amelyek a közép- és nagyfeszültségű hálózatról vételezik az áramot.
Ez egészen másfajta értékesítési terület, mint a kisfogyasztói -- erősíti meg gyanúnkat Kovács László. Míg a lakossági piacon a sztenderdizálás a jelszó, a nagyfogyasztóknak sokkal inkább egyéni igényeik vannak, amelyeket testre szabottan kell kielégíteni: tekintettel kell lenni a terhelési görbére, a nappali és éjszakai fogyasztási igényre, a kapacitásigények várható változására; mind a tervezésben, mind a teljesítménygazdálkodásban a fogyasztók komoly partnerének kellett lennie az áramszolgáltatónak.
Ez olyan munkakör volt, ahol nagyon jól jött Kovács Lászlónak, hogy egyaránt otthonosan mozgott a műszaki és a közgazdasági témákban. (Ezúttal sem hagyta abba a tanulást: elvégzett egy kontrollingakadémiát is.) Az árképleteknek műszaki tartalmuk is van, másképp kell számolni, ha a beruházási költségeket, és másképp, ha a működtetési költségeket akarják minimalizálni. A tárgyalások során mind a műszaki, mind a pénzügyi partnerekkel tudott közös nyelvet beszélni, ami nagymértékben megkönnyítette mind a két fél dolgát.
Nem eladni, venni
A néhány évenkénti váltás ezúttal sem maradt el: 2003-ban már az ELMÜ beszerzési igazgatójának posztját tölti be. "Szeretem a váltásokat: négy-öt évente mindig új helyre kerültem, és mindig úgy tudtam váltani, hogy az új munkakörömben tudtam a korábbi tapasztalataimra építeni, ugyanakkor új távlatok is nyíltak előttem; ráadásul szeretem a kihívásokat", foglalja össze, miért is próbálta ki magát annyi területen az elektromos szolgáltatón belül.
Abból a szempontból kimondottan nagy váltás volt a korábbi munkákhoz képest, hogy most nem eladni, hanem vásárolni kell. "Nagyon érdekelt a feladat, mert mindig úgy éreztem, hogy minden vállalatnál az értékesítés szervezetileg, módszertanilag és presztízsben is a beszerzés előtt jár; szerettem volna a megszerzett tapasztalatokat a beszerzés terén is kipróbálni és átültetni a gyakorlatba", mesél arról Kovács László, miért vállalta el az új pozíciót.
Az ELMÜ-nél a beszerzési igazgatóság feladata minden olyan áru és szolgáltatás beszerzése, amely a működéshez kell, nem csak a saját részre, hanem mindazon vállalatoknak, amelyek a liberalizáció miatt váltak ki a szolgáltatóból (például hálózatüzemeltetés). Ebbe beletartoznak a hálózati áruk és szolgáltatások (kábelek, transzformátorok, fogyasztásmérők, hibajavítási és számlanyomtatási szolgáltatások, egyebek); illetve azok a termékek és szolgáltatások, amelyek a cég működőképességének fenntartásához kellenek, az irodabútortól a mobiltelefonig. Legyen szó bármilyen területről vagy bármilyen szervezetről, anyagot és szolgáltatást csak a beszerzési igazgatóságon keresztül lehet megrendelni -- ebből az első időkben voltak is súrlódások.
Nem könnyíti meg a munkát, hogy közszolgáltató lévén az ELMÜ-nek közbeszerzés útján kell megrendelnie a hálózattal közvetlenül összefüggő termékeket, szolgáltatásokat. Nem tartoznak ugyan a központosított közbeszerzés hatálya alá, ám így is sok energiát visz el a szükséges formaságok betartása. "Nem vagyok elégedett a közbeszerzés jelenlegi gyakorlatával, de a vonatkozó törvény módosítása során nem sikerült érvényesíteni a közbeszerzési eljárásra kötelezett szolgáltatók szempontjait igényeit, pedig mindenképpen változásokra lenne szükség, hogy a közbeszerzés elérje a piaci szféra versenyképességét és az elméletet közelebb lehessen hozni a gyakorlathoz", foglalja össze véleményét Kovács László..
Átalakuló folyamatok
Az elmúlt négy év során több változáson is átesett az ELMÜ beszerzési gyakorlata. Kovács László nagy eredményének tartja, hogy sikerült együttműködő partneri viszont kiépítenie a házon belüli ügyfelekkel, akiktől az igénylések érkeznek. A tavalyi év komoly vívmánya, hogy elkészült az a beszerzési terv, amely révén egy évre előre tervezhetővé vált a beszerzők munkája. Pontosan lehet tudni, hogy melyik eljárást mikor kell elindítani, és mikorra kell megkötni a szerződést, hogy az igénylők időben hozzájussanak a kért termékhez vagy szolgáltatáshoz. Az igénylők és a kontrolling bevonásával készült terv egyébként mindenki számára hasznos, mert az összes érdekelt félnek biztosítja a folyamatos zökkenőmentes munkavégzéshez szükséges előrelátást.
Mindeközben sikerült a műszaki területen dolgozók attitűdjét is megváltoztatni. Nem elég pusztán leadni a rendelést: meg kell tudni indokolni, hogy miért éppen azt és miért annyit rendelt valamiből, és műszaki érvekkel alá kell tudni támasztani, hogy miért nem lenne jó a 10 százalékkal olcsóbb eszköz.
A beszerzés informatikai támogatására az SAP R/3 vállalatirányítási rendszer megfelelő modulját használja az ELMÜ: ebben van leképezve az összes folyamat és szerepkör, a megrendelésektől a szállítói kifizetésekig. Az irodai kellékanyagok beszerzésére már alkalmazták az elektronikus aukciót, és igen pozitív tapasztalatokat szereztek ezzel kapcsolatban. Idén még egy lépéssel továbbmennek, és bevezetik a katalógusrendszerű beszerzést. A megrendelhető közvetlen költséghelyes anyagokat -- irodaszer, festékpatron, egyebek -- egy mindenki számára elérhető belső weblapon teszik közzé. (A katalógus feltöltése természetesen a beszállítókkal való keretszerződések alapján történik.)
Ezen a felületen keresztül lehet rendelni, a szállítók pedig a megrendelés helyére szállítják ki az árut -- vagyis egyből oda megy az áru, ahol arra szükség van -- emeli ki az egyik előnyt Kovács László. Vizsgálják annak lehetőségét is, hogy milyen szolgáltatásokat lehetne felvenni ebbe a katalógusba -- az esélyes jelöltek között van a repülőjegy-rendelés vagy a szállásfoglalás. A katalógusrendszer nem csak a beszerzés átláthatóságát javítja, hanem arra is módot ad, hogy a szervezeti egységes vezetői jobban nyomon kövessék az alájuk tartozó terület kiadásait.
Eddigi munkája legkomolyabb sikerének tartja, hogy az ELMÜ-n belül sikerült a beszerzési terület elismertségét növelni. "Komoly szakmává nőtte ki magát a beszerzés, és az itt dolgozó munkatársaknak nem csak műszaki, hanem közgazdasági és jogi ismeretekkel is rendelkeznek, és képesek arra, hogy az elejétől végigvigyenek több milliárdos szerződéseket" sorolja a munkához szükséges tulajdonságokat Kovács László.
Több fronton a szakma presztízséért
Ugyanakkor nem mindenütt ilyen rózsás a helyzet. A beszerzést számos vállalatnál még most sem értékelik kellőképpen -- állítja Kovács László. Az értékesítés mindig is inkább reflektorfényben áll: sokkal nagyobb csinnadrattával jár, ha a bevételeket 10 százalékkal sikerül emelni, mint amikor tíz százalékkal csökkentik a kiadásokat, például a beszerzéssel együttműködve. "Pedig a beszerzés legalább olyan fontos a cég életében, mint az értékesítés", állítja határozottan Kovács László. Ha a beszerzés megtakarít 10 forintot, az 10 forint tiszta nyereséget jelent; de ha az értékesítés nő 10 százalékkal, abból legfeljebb 3 százalék lesz a tiszta nyereség.
Ráadásul itt Európában már nem nagyon bővülnek a piacok -- teszi még hozzá a beszerzési igazgató. A versenyképesség fokozásához hatékonyabban kell működni, és ehhez hozzátartozik a beszerzés hatékonyságának növelése is, például a megfelelő szervezet kialakításával és a modern technológiák alkalmazásával. "A beszerzés nem ott kezdődik, amikor kiírom a tendert és bejöttek az ajánlatok: előtte el kell végezni a piacelemzést, pontosan fel kell mérni és meg kell fogalmazni az igényeket", számol le egy sokakban élő tévképzettel Kovács László. Nem a bevásárlás a lényeg: hosszabb távú stratégiával kell rendelkezni, építeni kell a piacot, és jó együttműködést kell kialakítani a partnerekkel; csak ilyen esetben lehet kölcsönös előnyökre épülő üzleti kapcsolatokat kiépíteni.
Szakmai tapasztalatait nem csak cégen belül kamatoztatja Kovács László. Több éve a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Közbeszerzési Munkabizottságának vezetője, és ebbéli minőségében igyekszik növelni a szakma presztízsét és átadni a megszerzett ismereteket az újabb generációknak. "Szeretném, ha a beszerzés a méltó helyére kerülne és elismert szakma lenne Magyarországon", árulja el távolabbi célkitűzéseit Kovács László. A beszállítói oldallal való jó kapcsolatokat a Magyar Elektrotechnikai Egyesületben tudja ápolni, ahol a Villamosenergia Társaság elnöke. Ugyanakkor aktívan részt vesz a beszerzői szakma fórumain is, többek között az MLBKT Beszerzési Klubjában.
Schopp Attila (Logisztikai híradó)
